136364

Magyarország Régészeti Topográfiája: Múlt – Jelen – Jövő

Fél évszázad tudományos eredményeit, a régészeti terepmunka és a modern diagnosztikai módszerek együttes alkalmazásának lehetőségeit tekintette át a „Magyarország Régészeti Topográfiája: Múlt - Jelen - Jövő" című konferencia. A háromnapos eseményen - több mint 300 résztvevővel - a régészeti módszertani kérdések mellett az örökségvédelmi feladatokról is tanácskoztak a szakemberek.

Az MTA BTK Régészeti Intézetnek megalapítása óta kiemelt feladata volt a Magyarország Régészeti Topográfiája (MRT) című vállalkozás. A program keretében tervezett kötetek megjelentetése nemcsak tudományos szempontból, hanem a - kezdetben csak a nagyüzemi mezőgazdaság miatt - folyamatosan pusztuló régészeti lelőhelyek kutatásának és védelmének tekintetében is országos jelentőségűvé vált.

Régészeti terepbejárás és légifotózás a Kakucs-Turján mögött lelőhelyen. Az MTA BTK Régészeti Intézet mikroregionális, bronzkori településhálózati kutatásai  Fotó: Czajlik Zoltán

Régészeti terepbejárás és légifotózás a Kakucs-Turján mögött lelőhelyen. Az MTA BTK Régészeti Intézet mikroregionális, bronzkori településhálózati kutatásai

Fotó: Czajlik Zoltán

 Az elmúlt ötven év nyomtatásban megjelent és még publikálatlan eredményeit, az időközben múlhatatlanul szükségessé vált tartalmi és technikai korszerűsítés részleteit, a topográfiai munkák folytathatóságának a felmérését, egyben a közös munkával bővítendő és pontosítandó, hivatali és tudományos érdekeket is szolgáló nyilvántartás jövőjét tekintette át a „Magyarország Régészeti Topográfiája: Múlt - Jelen - Jövő" című konferencia. A minden korábbinál szélesebb körű szakmai összefogást szimbolizálja, hogy a háromnapos rendezvénysorozat előkészítésében a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet mellett a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ és a Magyar Nemzeti Múzeum is részt vett.

A konferencián 38 előadást és 13 poszter ismertetését hallgathatták meg a résztvevők. Az előadások szerzői között 81 magyar és 6 külföldi (angol, lengyel, cseh, szlovák és romániai magyar társszerző) szakember szerepelt, összesen 29 intézményből.

A konferencia hallgatósága
A konferencia hallgatósága

 

„A kutatás és az egyetemi oktatás, a múzeumi és a hivatali szféra bevonásával, korszerű diagnosztikai és térinformatikai módszerekkel új lendületet nyerhet a Magyarország Régészeti Topográfiája által fémjelzett gyűjtő, adatbázis-építő és feldolgozó munka. Ebben a régészet tudományos célkitűzései mellett értelemszerűen azok a közfeladatok is nagy hangsúlyt kapnak, amelyek a régészeti örökség feltárását és minél teljesebb nyilvántartását, egyben a különféle beruházásokat megelőző, összetett régészeti tevékenységet érintik" - foglalta össze a konferencia célját Benkő Elek, az MTA BTK Régészeti Intézet igazgatója.

A régészek, örökségvédelmi szakemberek, geofizikusok, geológusok, térinformatikusok és számos egyéb szakma közös munkájával kibontakozóban van a jövő digitális alapon fejlesztendő topográfiája, amit modern diagnosztikai módszerekkel kiegészítve a jövőbeni generációk valósíthatnak meg széles szakmai összefogással.

A nagy érdeklődéssel kísért konferencia első napján, a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében, elsősorban az MRT-sorozat múltjáról, valamint a hasonló jellegű adatgyűjtések helyzetéről esett szó.

A második napon, a Forster Központ Daróci úti telephelyén elméleti felvetésekről, valamint a lelőhelyek előzetes felderítési módszereiről, a modern, roncsolásmentes eljárásokról szóltak az előadások.

A harmadik napon, a Magyar Tudományos Akadémia várbeli épülettömbje előadótermében az örökségvédelemmel kapcsolatos témák (a lelőhely-nyilvántartás helyzete, beruházói igények), továbbá topográfiai módszerekkel, valamint kombinált eljárásokkal végzett tudományos kutatások eredményeit ismerhette meg a konferencia mindhárom napját követő népes - minden nap 100 fölötti létszámú - közönség.

Bronzkori település nyomai a levegőből fotózva. Dömsöd-Leányvár. Fotó: Czajlik Zoltán

Bronzkori település nyomai a levegőből fotózva. Dömsöd-Leányvár

Fotó: Czajlik Zoltán

 A téma a régészet és a kapcsolódó tudományok képviselőin túl az örökségvédelem és a nyilvántartás szakembereit is érdekelte. A harmadik nap délelőtti programján részt vett Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára is.

A konferencián elhangzott előadásokat, a bemutatott posztereket és a kapcsolódó, további témákat módszertani kézikönyvként is használható tanulmánykötetben szeretnék megjelentetni a szervezők a Magyarország Régészeti Topográfiája sorozat első kötete megjelenésének 50. évfordulójára, 2016-ban.

A konferencia előadásainak kivonatát tartalmazó füzet letölthető a www.archeo.mta.hu honlapról.