13871
Az MTA hírei
Vissza
2005. 09. 06.

Martonvásári búzafajták

Sorozatunkban válogatást közlünk az MTA intézeteinek 2004. évi eredményeiből: Mezőgazdasági Kutatóintézet.

 

Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében nemzetközi összehasonlításban is versenyképes búzanemesítés folyik a minőségi jellegekre történő kutatási program keretében. Az elmúlt öt év átlagában a minőségi koncepció sikeres megvalósítása révén évente több mint 600 ezer hektáron termesztettek martonvásári nemesítésű búzafajtákat hazánkban és ezzel piacvezető szerepet sikerült kivívni a vetőmag piacon. A minőségbúza termelésben a magyar gabona vertikum lépéselőnybe került a régióban. Elsősorban a martonvásári búzafajták elterjedésével a magyar búza beltartalma jobb, mint a többi kelet-európai országban, és az Európai Unióban az egyik legolcsóbb az elmúlt évi árak alapján. A minőség-orientált termelés fejlődésével egyre több környező országban is terjednek a kemény endospermium szerkezetű, kiváló sütőipari minőségű martonvásári őszi búzafajták.


A program sikere többek között arra vezethető vissza, hogy a martonvásári búzafajták techno­lógiai minőségi tulajdonságait több éve a világpiacon leginkább elterjedt reológiai mód­szerekkel vizsgálják, ezek alapján képeznek feldolgozóipari csoportokat, elszakadván ezáltal a hazai szabványban meghatározott módszerektől. Az elsők voltak Magyarországon, akik az alveográf vizsgálattal foglalkozni kezdtek, valamint értékelik a genotípusokat extenográfos vizsgálatokkal, illetve annak korszerűsített változatával az un. Texture Analyzer-rel is.


E vizsgálatok lehetőséget adnak a fajták minőségi besorolására (1. táblázat). A martonvásári búzafajták sütőipari minőségét a sikértartalom, a farinográf és az alveográf  értékek alapján értékelve az I. csoportba sorolhatók a nagy sikér- és fehérjetartalmú, kiváló farinográf és alveográf értékű fajták, melyek átlagos technológiai és agroökológiai feltételek esetén kimagaslóan jó eredményt képesek nyújtani. Ide tartozik a már nagy területen elterjedt Mv Palotás, az elmúlt két évben állami minősítést kapott Mv Suba, Mv Ködmön, Mv Toborzó, Mv Walzer és Mv Mazurka. A felsorolt hat martonvásári búzafajta A1 vagy A2 farinográfos sütőipari kategóriába tartozik. A dél-európai export követelmények miatt lényeges, hogy az alveográfos w érték mind a hat fajtánál – néhánynál lényegesen - meghaladja a kiválónak számító 250-es w értéket. Határesetként kezelhető az Mv Süveges fajta, melynek a jó reológiai tulajdonságok mellett a legnagyobb a sikértartalma ebben a vizsgálatban.


Csoport

Fajta

Nedvessikér %

Farinográf értékszám

Sütőipari kategória

Alveográf

w érték

I.

Mv Toborzó

37,65

100,0

A1

274

I.

Mv Palotás

40,30

100,0

A1

388

I.

Mv Suba

38,20

100,0

A1

418

I.

Mv Ködmön

41,20

87,9

A1

302

I.

Mv Walzer

38,15

83,4

A2

260

I.

Mv Mazurka

43,40

91,9

A1

304

I. – II.

Mv Süveges

49,15

83,4

A2

224

II.

Mv Csárdás

44,10

71,3

A2

206

II.

Mv Verbunkos

44,15

76,0

A2

228

II.

Mv Béres

35,00

61,4

B1

181

II.

Mv Magdaléna

47,80

68,8

B1

202

III.

Mv Emese

35,90

100,0

A1

319

III.

Mv Dalma

37,90

74,7

A2

332

III.

Mv Mambó

36,30

76,7

A2

261

III.

Mv Pálma

38,00

78,2

A2

199

III.

Mv Magvas

35,00

100,0

A1

356

IV.

Mv Marsall

39,35

61,9

B1

191

IV.

Mv Mezőföld

38,60

53,6

B2

124


1. táblázat

Martonvásári búzafajták csoportosítása minőségi tulajdonságaik alapján


 


A III. csoportba sorolják a jó sütőipari minőségű, nagy termőképességű és a termesztési tapasztalatok alapján jó alkalmazkodóképességű martonvásári fajtáikat. Ezek közül is kiemelkedik az Mv Emese, az Mv Mambó, az Mv Dalma és az Mv Magvas, melyek számos alkalommal a javító minőségű csoportba tartoznak minőségi tulajdonságaik, különösen farinográf és alveográf értékük alapján, így export termesztésre is ajánlott e négy fajta.

A IV. csoportba az Mv Marsall és az Mv Mezőföld tartozik, melyek átlagos sütőipari minőségű fajták, és kedvező technológiai körülmények között malmi lisztminőségűek. Ugyanakkor az Mv Marsall ebben az évben a korai érésű fajták között rekordtermést ért el, amit az állami hivatalos vizsgálatok során is bizonyított. Igy elsősorban azon termelők figyelmébe ajánlják, akik elsősorban nagy termőképességű, korai érésű fajtát keresnek átlagos sütőipari minőséggel, és ahol a minőségi búza termelése a kis árkülönbség miatt nem gazdaságos.

A létrehozott új fajták széles választékot nyújtanak a termelők részére ahhoz, hogy a hazai és nemzetközi piaci igényekhez gazdaságosan és rugalmasan tudjanak alkalmazkodni. A termelés abszolút költségét csökkenti több fajta kiváló betegség ellenállósága, mely lehetővé teszi egyes növényvédelmi beavatkozások csökkentését vagy elhagyását, míg a nagyobb termőképességű fajták az egységnyi termésre jutó költségek mérsékléséhez járulnak hozzá. Kiszámíthatatlan, de mindig változatos időjárási feltételeink között különösen kedvező a martonvásári fajták jó alkalmazkodó képessége, fagyállósága és szárazságtűrő képessége.

A nagy fehérjetartalmú és kiváló minőségű martonvásári fajtákat igen széleskörűen a vetésterület 45-55%-án termesztik Magyarországon (4. ábra). E fajták céltudatos, szakszerű termesztése esetén nemcsak a hazai feldolgozók láthatók el jó minőségű alapanyaggal, hanem középtávon a tengeren túlról Nyugat-Európába importált javító minőségű búza egy része is helyettesíthető lehet magyar búzával.


4. ábra


Napjainkban a legelterjedtebb martonvásári búzafajták az Mv Magdaléna, Mv Csárdás, Mv Palotás, Mv Magvas, és gyors ütemben terjednek az újabb minőségbúzák, mint pl. az Mv Verbunkos, Mv Toborzó, Mv Mazurka, és a többiek.


Mint a bevezetőben említésre került, a martonvásári minőségbúza kutatások eredményeit külföldön is hasznosítják. Számos martonvásári fajta kapott állami elismerést a hasonló klímával rendelkező szomszédos országokban, így Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Horvátországban, Koszovóban és Macedóniában, és mind nagyobb területen folyik termesztésük ezeken a területeken.


Büszkeségre ad okot, hogy Kanadában is megkezdték egy martonvásári búzafajta, az Mv Emese szaporítását és termesztését Carlisle néven. A hagyományosan igényes piacon a fajta jó minősége és az extrém éghajlati hatásokkal szemben is hatásos alkalmazkodó képessége miatt sikeres. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt év őszén a kipróbálást követően már 400 hektár vetőmagszaporító területen található meg az Emese Kanadában a Nagy Tavak vidékén. Kiemelkedően jó minősége miatt kezdődött meg az Mv Suba búzafajta próbatermesztése Franciaországban.


A martonvásári búzanemesítési program kutatási költségeit jelentős részben a vetőmag árába beépített jogdíj fedezi, a piacképes búzafajták azonban ennél nagyobb gazdasági előnyhöz jut­tatják a vetőmag szaporító és a búzatermesztő gazdaságokat. Visszafogott becslések szerint a növénynemesítésbe fektetett minden forint a vertikumban legalább 10-szeresen térül meg.


(A Magyar Tudományos Akadémia természettudományi kutatóhelyeinek beszámolói alapján – az intézmények vezetőinek aktív közreműködésével - az MTA Titkársága Természettudományi Főosztályának munkatársai által szerkesztett kötet alapján.)

 

Korábban: A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet eredményei