98861
A tudomány hírei
Vissza
2010. 06. 04.

Dohnányi, Bartók és Kodály egy térben

A XX. század három világhírű magyar zeneszerzője, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Dohnányi Ernő életének megismeréséhez nyújt adalékot az MTA Zenetudományi Intézetének kiállítása. A látogatók nem csupán a kottakülönlegességeket és életrajzi érdekességeket, hanem például Kodály Zoltán túracipőjét és jégcsákányát is megtekinthetik az intézet nemrég felújított épületében.

- A látvány a századelő különös atmoszféráját, nagypolgári lét és népiség, luxus és aszkézis csak erre a korra és ezekre a személyekre jellemző harmóniáját árasztja – mondta a kiállítást megnyitó beszédében Tallián Tibor, a Zenetudományi Intézet igazgatója. A zenetudós elmondta, hogy a közös Bartók- és Kodály-tárlat a két művész 1910 márciusában, a Royal Apollo teremben (a mai Royal Kávéház) megrendezett első közös zenei estjének állít emléket. Dohnányi Ernő halálának ötvenedik évfordulója pedig „ünneplésre nem, emlékezésre viszont annál is inkább jó okot ad”.

A Bartók és Kodály – Anno 1910 című kiállítás megrendezéséhez Kodály Zoltán özvegyének, Kodályné Péczely Saroltának a támogatását is megnyerték a szervezők, a zeneszerző mindennapi életét bemutató tárgyak jelentős része az általa gondozott Kodály-archívumból származik. A népművészeti munkák bemutatásában a Gödöllői Városi Múzeum segédkezett. A tárlat érdekességeihez tartozik Kodály étkezőasztala, amelyen a nagypolgári lét és a népiség ellenpontjait a Meisseni étkészlet és a népi motívumokkal díszített, hímzett terítő jelenti. Így nézhetett ki a teríték a XX. század első évtizedében is, amikor Kodály és Bartók közös ebédjeinek egyikét fogyasztotta.

Ritkán látott tárgyaknak számítanak Kodály és első feleségének, Sándor Emmának monogramjaival gravírozott alpakka és ezüst edények, valamint Emma ma is elegáns selyemruhája. A Kodály életében központi szerepet játszó asszony azonban nemcsak az egymással hamar barátságot kötő Kodállyal és Bartókkal volt közeli viszonyban, hanem a szomszédos kiállítás főszereplőjét, egy másik zenei stílus világhírű művelőjét, Dohnányi Ernőt is jól ismerte. Az énekesnőnek készülő és dalokat is szerző Sándor Emma zenei ismereteinek elmélyítésében ugyanis Dohnányi is részt vett, aki harmóniatant oktatott neki. Szerepét Bartók Béla és végül Kodály Zoltán vette át, akik a contrapunctus, azaz az ellenpont elsajátításában segítettek neki.

 A kiállításból kiderül, hogy Kodály Zoltán az egészségére is vigyázott, a kiállításra ellátogatók túracipőit és jégcsákányát is megtekinthetik. A tárgyi kuriózumok mellett számtalan érdekes írásos forrást is bemutat a kiállítás, így Bartók és Kodály pályatársának, Kovács Sándor zeneszerző-zongorista francia nyelvű cikkét, amelyben először méltatja és nevezi az új magyar iskolának a két zeneszerző művészetét. Emma asszony pedánsan vezetett házi naplójából pedig a háztartás mindennapjaiban felhasznált fogyóeszközök mellett a vendégek nevei is szerepelnek. A naplóban megőrződött annak a napnak a feljegyzése is, amelyen Kodály Zoltán órát tartott Emmának, Bartók pedig ebédre érkezett. A kiállítás szervezői szerint ezekben a hetekben, sőt lehet, hogy épp ezen a napon ismerkedett össze a két zeneszerző.

-lp-