132815
A tudománydiplomácia hírei
Vissza
2013. 10. 25.

Varsóban tanácskoztak a visegrádi négyek akadémiáinak képviselői

A kutatási eredmények nyílt hozzáférésű közzétételével (Open Access) kapcsolatos közös feladatokról, valamint a visegrádi országoknak az energiakutatások terén folytatott együttműködéséről is tárgyaltak a V4-ek tudományos akadémiáinak képviselői idei találkozójukon, amelyet ezúttal a lengyel fővárosban tartottak.

Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország tudományos akadémiái között a visegrádi együttműködés részeként 1999 óta rendszeresek a találkozók. Az évente, forgószínpadrendszerben szervezett eszmecsere lehetőséget kínál a résztvevőknek a kutatóközösségeik előtt álló aktuális teendők számbavételére, valamint arra, hogy beszámoljanak a nemzeti akadémiák legfontosabb eredményeiről. A rendezvénynek tavaly Mátraházán az MTA volt a házigazdája. Idén Varsóban üléseztek a négy államból érkezett tudósok. A Magyar Tudományos Akadémiát Szász Domokos alelnök és Makara B. Gábor akadémikus képviselte.

     "A találkozó egyik fő napirendi pontja az energetikai célú kutatások áttekintése volt. Ennek keretében beszámoltam azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia tett az elmúlt években a hosszú távon fenntartható, biztonságos körülmények között előállított energia előállításának kutatásában" – tájékoztatta az mta.hu-t Szász Domokos. Előadásában kitért a Köztestületi Stratégiai Programok két, Magyarország energiastratégiáját, valamint a megújuló energiák hasznosítását tárgyaló kötetére, amelyek a döntéshozók számára adnak tudományosan megalapozott, hiteles képet. Az Akadémia alelnöke beszélt az MTA kutatóközpontjaiban létesített közös, magyar-koreai csúcstechnológiás laboratóriumokról is, amelyek kutatási eredményei környezetbarát energiatermelési módszerek kidolgozásához, valamint az atomenergetika biztonságosabbá tételéhez járulhatnak hozzá. Szász Domokos elmondta: bár a hivatalos programnak nem volt része az Európai Unió jövőre kezdődő új kutatási és innovációs keretprogramjával kapcsolatos teendők összehangolása, a varsói tanácskozáson folytatott megbeszéléseken szorgalmazta, hogy a Horizont 2020 pályázatain való minél eredményesebb részvétel érdekében a visegrádi országok nemzeti tudományos akadémiái alakítsanak ki szoros együttműködést. A jelen lévő lengyel, cseh és szlovák akadémiai vezetők egyetértettek a felvetésével.

     "Elvben a visegrádi négyek akadémiáinak mindegyike támogatja a tudományos közlemények nyílt hozzáférésével (Open Access) kapcsolatos uniós irányelvet" – számolt be a témáról folyó eszmecseréről Makara B. Gábor akadémikus. Mint ismert, az Európai Bizottság tavalyi ajánlása szerint „a tudományos kutatások eredményeinek nyílt hozzáférésére vonatkozó szakpolitikáknak minden közpénzből finanszírozott kutatásra érvényesnek kell lenniük". Makara B. Gábor szerint a V4-országok akadémiái között az MTA – összhangban az Open Access rendszer minél gyorsabb elterjesztéséről szóló 2012-es elnöki határozattal – továbbra is élen jár, sőt európai összehasonlításban is a legfelkészültebbek között található. A Szlovák Tudományos Akadémia a tervezés és előkészítés szakaszában jár, a Lengyel Tudományos Akadémia pedig a Lengyel Rektorok Konferenciájával együtt országos bizottságot hozott létre az Open Access elvei szerinti közlések országos koordinációjára. A Cseh Tudományos Akadémia az MTA-hoz hasonlóan saját hatáskörében már korábban intézkedett az OA-szemlélet terjesztéséről és a szabályozás körébe eső kutatók és intézmények vonatkozó kötelességeiről. "Az MTA elnökének Open Access-szel kapcsolatos határozata azonban szélesebb hatáskörű, mint a Cseh Tudományos Akadémia rendszere: az egyetemi támogatású, majd 120 kutatócsoport közleményeire is kiterjed" – emelte ki Makara B. Gábor. Úgy vélte: a nyílt hozzáférésű tudományos művek legfontosabb gyűjteménye, a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) révén a központi nyilvántartással és monitorozással a magyar rendszer a visegrádi négyek közül a legkiterjedtebb és leghatékonyabb lehet. Magyar előny látható a felsőoktatásban és a kutatásfinanszírozási rendszerben is: az egyetemen is dolgozó akadémiai kutatóknak, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény PhD-disszertációk közzétételére vonatkozó előírásainak köszönhetően az OA kultúrája egyre jobban terjed, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) által támogatott kutatóknak pedig szintén kötelező eredményeik nyílt hozzáférésének biztosítása.

     Hagyománynak számít a V4-ek nemzeti akadémiáinak tanácskozásain, hogy minden évben "Young Reseacher Award" díjjal ismerik el több 35 évesnél fiatalabb tudós teljesítményét. A kitüntetett fiatal kutatókat évről évre más kutatási terület képviselői közül választják. Idén az agrártudományok területén kiemelkedő eredményeket elért ifjú tudósok vehették át a díjat. A magyar kutatók közül Pálinkás Józsefnek, az MTA elnökének javaslata alapján Gyuranecz Miklós állatorvos részesült az elismerésben, aki az Akadémia Lendület programjának keretében tavaly alapított önálló kutatócsoportot az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjában. A kiválósági program egyik legfiatalabb résztvevőjeként a bakteriális kórokozókat kutató tudós személyesen vette át a díjat Varsóban, majd tudományos előadásban foglalta össze eredményeit.